A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mediáció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mediáció. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 26., péntek

Mi a csuda az a mediáció?


Bár első tipped az lehet, hogy ennek a meditációhoz lesz valami köze és ez egy keleti, ezoterikus valami; ha rendszeresen olvasod a Közelítő bejegyzéseit, már sejted; itt valami másról lesz szó!

Az alábbi bejegyzés segítségedre lehet, hogy értsd, ha valaki a mediációs eljárásról beszél neked (mint én, itt, egyfolytában :) ) ,vagy tudd, mire számíthatsz, ha belekerülsz egy ilyen vitarendezési helyzetbe.
Nos, ez utóbbi nem túl sűrűn fordul majd elő veled. Bár az utóbbi időben egyre több helyről hallani a mediációról - magazinokban, tévé-vagy rádióműsorokban - de az a tapasztalat, hogy a közvélemény még most is inkább úri huncutságként tekint rá,  mint reális vitarendezési eszközre.


Hogy mi lehet ennek az oka?

A mediációs folyamatnak nem lesz győztese; itt nem lehet legyőzni a másikat és örülni a magunk igazának. Az eljárás sikerességéhez szükséges, hogy a probléma megoldására, ne a másik legyőzésére törekedjünk. Azt is lényeges tudni, hogy a mediátor nem fogja helyettünk megoldani a problémát. viszont hozzásegíti a vitás feleket ahhoz, hogy mindkettejük számára ideális, konszenzusos megoldás szülessék.

Ezért fizessünk a mediátornak? Még dönteni sem képes helyettünk!

És arra mi a garancia, ha más dönt rólunk, azzal elégedettek leszünk? Mi magunk meg  nem vergődtünk zöld ágra a problémával ,   egy esélyt viszont megér, hogy a megoldást ne adjuk ki a kezünkből!
A mediátor legfontosabb feladata ugyanis  a felek segítése és a folyamat irányítása oly módon, hogy a jövőre fókuszál, nem pedig a múltbéli sérelmeket és a felek elfoglalt pozícióját erősíti.

Mégis mennyiért?

 A mediátorok óradíja 5.000 Ft körül alakul - ez persze ügyektől, mediátortól függ. Mivel egy mediációs ülés körülbelül három-négy óra , van, aki nem óradíjat, hanem az alkalom díját állapítja meg. Előfordulhat az is, hogy egy mediációs ülés nem elég, szükség van egy következő alkalomra is.

Nem túl sok ez? Mit lehet egy ügyön pörögni három órán keresztül? Kinek van erre ideje?

A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a három óra gyorsan elszáll. Az pedig, hogy ennyit rágódunk egy ügyön, arra is utal, hogy mindenkinek fontos  egy hosszú távon működő megoldás megszületése.

Oké, de  honnan akasszak le egy mediátort?

Létezik egy ún. közvetítői névjegyzék, ahonnan válogathatsz . Az itt szereplő mediátorok megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek. Ha ráguglizol a "mediáció", mediátor" kifejezésekre, akkor további leírásokat találsz közvetítéssel foglalkozó cégekről, szakemberekről.

Miként viselkedjek egy ilyen megbeszélésen?

A mediátor az ülés kezdetén lefekteti a beszélgetés szabályait. Ezek arra irányulnak, hogy vádaskodás, személyeskedés nélkül, higgadtan meg tudjátok beszélni a problémát. Meg fog kérni titeket, hogy hallgassátok végig a másikat, beszéljetek egymással elfogadható stílusban, a megbeszélés idejére kapcsoljátok ki a telefonjaitokat - hogy a legfontosabbakat említsem.

Ettől én még kellemetlenül fogom érezni magam...

Fontos tudnod, hogy a mediációs ülésen való részvétel önkéntes. Senki nem kényszeríthet rá, hogy végigcsináld. Minden ami ott elhangzik, titkos - a mediátor nem fog a magánéletedről sztorizgatni a haverjaival az esti sörözésnél.

Mi lesz ennek az egésznek az eredménye?

Egy megállapodás. Ebben rögzítitek mindazt, amiben megegyeztetek. Ha az ülés sikeres volt, nem lesz nehéz ehhez tartani magatokat, mert olyan megoldás születik, ami mindkettőtöknek megfelelő.

MMM, azaz "mindenkinek megfelelő megoldás" - gondolj arra, hogy mindez lehetséges, érdemes törekedni rá!

Reméljük, hogy a Közelítő bejegyzéseit olvasva kevesebb vitád, megoldatlan problémád lesz.

Üdvözöl:

Sifter Veronika































2011. augusztus 18., csütörtök

Néhány szóban az alternatív konfliktuskezelésről 2.

Korábban kiveséztük már, miként viselkedünk vitás helyzetekben, milyen eszközeink vannak, ha magunk szeretnénk rendezni a konfliktust és milyenek, ha külső fél bevonását igényeljük. Bár többször említettem az "alternatív konfliktuskezelés" kifejezést, lássuk most két, leggyakoribb formáját! Ezek segítségével úgy oldhatjuk meg a vitás szituációt, hogy urai maradunk a helyzetnek, a külső személy nem rólunk dönt, hanem minket segít abban, hogy a probléma megoldódjék.

E módszerek között a leggyakoribban említésre kerülő  a mediáció. (Az elnevezés a "mediare kifejezésből ered, melynek jelentése: középen állni, egyeztetni, békéltetni).
A mediáció alkalmas arra, hogy a vitás feleket hatékonyan segítse a közöttük felmerült problémák megoldásában, ennek eredményeként a felek közötti kapcsolatok rendezésében, gyakran a felek közötti együttműködés helyreállításában, megújításában. „A folyamatban a felek közös felkérésére független, pártatlan személy (mediátor) vesz részt, aki e felkérés alapján úgy irányítja az egyeztetés folyamatát, hogy a felek képesek legyenek a problémák megoldására.” (Országos Mediációs Egyesület)
Facilitált folyamatról akkor beszélünk, ha a felek magukban is és képesek lennének vitás kérdésükről megállapodni; őket a facilitátor úgy segíti, hogy vita külső kereteit tartja kézben, biztosítva a hatékonyságot, de facilitátornak hívják azt is, aki jóvátételi szempontú tárgyalásokon dolgozik. Ez azonban már  átvezet a “büntetőjogi” területet érintő, valamint  az iskolai életben felmerülő vitarendezésekhez.
Ha ez utóbbira vagy kíváncsi, Budapesten a Zöld Kakas Líceum már régóta foglalkozik az iskolai konfliktusok  megoldásával, az ún. Szemtől szembe módszer segítségével.

Itt, a TE IS blogon pedig legközelebb a mediáció menetét mutatjuk be. 

2011. június 2., csütörtök

Kinek az igaza? Néhány szóban az alternatív konfliktuskezelésről





Míg régebben az “alternatív” leginkább egy zenei irányzatot és élet érzést jelentett (e sorok írója is “alteros” volt tizenhat évesen) addig mára sok olyan jelzős szerkezettel találkozunk, mint az“alternatív iskola”, vagy “alternatív konfliktuskezezelési eszközök”. Az talán egyértelmű, hogy mitől más egy iskola, no de: mi fán terem az a konfliktuskezelés? Pláne, ha még alternatív is!

Első körben vegyük szem-ügyre, mi az a konfliktus:Ezt a kifejezést a mindennapok során a vita szinonímájaként használjuk, a szakirodalomban azonban (Kertész, 2009) egy tágabb kategóriát jelöl és fokozatai is vannak.

(Ha  jól belegondolunk, veszekedés és veszekedés között is van különbség - mennyire mélyen érint minket, a másikat, mennyi ideig tart)


1. Jelzésnek nevezzük azt, amikor tudatjuk a másikkal, hogy konfliktus van közöttünk
(Hé! Elvetted a cipőmet!)
2. Ha a jelzést követően nem sikerül megtárgyalni és elsimítani a nézeteltérést, kialakul a vita. Ekkor még tudunk és akarunk beszélni egymással, de érzelmileg erősen érintettek lehetünk.
(Nem adom, te is eltüntetted az enyémet,pedig az volt a kedvenc Conversem!)
3. Ha a konfliktus tovább mélyül, polarizálódik, az azt jelenti, hogy a felek kialakították a saját pozíciójukat, nézeteiket a konfliktusról, amihez kitartóan ragaszkodnak, a másik álláspontjában csak az övükétől eltérőt látják. Megjelenhet a személyeskedés. (Biztos azért vette el, mert szemétkedni akar velem)
4. Ezt követi a szegregációs szakasz, amikor már nem vagyunk hajlandók, de nem is tudnánk beszélni a másikkal.. E helyett a másik negatív tulajdonságaira és saját érzéseinkre koncentrálunk, sok esetben arra sem emlékszünk, miről szólt a vita eredetileg. (Sz.r alak, más dolga nincs, mint hogy keresztbe tegyen nekem.)
5. Destrukciónak hívjuk, amikor a kapcsolatunk a másikkal szélsőséges módon megromlik, leginkább a másik fél  tönkretételére, megsemmisítésére törekszünk, akkor is, ha ez “nagyon sokba kerül”. (pl. kompromittáló videót töltünk fel róla youtube-ra)
6. Az előbb felvázolt szakaszok fenntartása rengeteg energiát igényel - ha nem sikerül fenntartani ezt a folyamatos érzelmi feszültséget, a konfliktus kimerül. (nem beszélünk egymással, nem pörgünk tovább az ügyön, de nem is rendezzük a konfliktust)


Közelítő





Indul a Közelítő, a  TE IS blog vitarendező-vitaelemző melléklete.

Hogyan lehet konfliktusainkat megnyugtatóan rendezni? Létezik olyan, hogy nekem és neki is igaza legyen? Mitől alternatív egy vitarendező módszer? Mi a csuda az a mediáció?


Sifter Veronika vagyok, a TE IS új  önkéntese. Korábban jogászként,iskolákban és  civil szervezetekkel dolgoztam, most a kislányommal vagyok otthon és közben elvégeztem a Partners Hungary Alapítvány mediátor képzését.


Ha választ szeretnél kapni a fenti kérdésekre, kövesd a Közelítőt, a TE IS , és a Köz-érthető közös cikksorozatát!